Corvinus HÖK

Interjú Sean Sharma

Elnök, International Diplomatic Student Association

Mesélj magadról, milyen szakra jársz, illetve mivel töltöd szívesen a szabadidődet?

Sharma Sean-nak hívnak, a Corvinus-ra járok, nemzetközi tanulmányok mesterszakra. Indiai származású vagyok, mindkét szülőm indiai, de itt születtem Budapesten. Ha kevésbé általános választ szeretnék adni, akkor azt emelném ki hogy szeretek puzzle-ozni.

Kiskorod óta beszélsz magyarul?

Igen, magyar nyelvű bölcsődébe és óvodába jártam. Utána hatodik osztályig egy budapesti nemzetközi suliba jártam. A következő két év általánost, illetve a gimnáziumot és az alapszakot is magyarul végeztem el, a mesterszakon viszont angol nyelven tanulok.

A szabadidős kérdésre visszatérve nyilván szoktam zenét hallgatni, filmezni, illetve sportolni, különösen teniszezni és focizni. Talán érdekes lehet, hogy nagyon szeretek vezetni, még a városban is. Amit még a sulival kapcsolatban kiemelnék, az az lenne, hogy nekem a mesterszak sokkal jobban testszik. Sokkal gyakorlatiasabb, mint az alapszak, itt már aktuális témákról beszélünk, lehet véleményt formálni, kicsit nyitottabb a közeg.

Mesterszak alatt több időd van arra, hogy a IDSA-n belül tevékenykedj, vagy alapszak alatt is volt rá időd, hogy aktív tagként legyél része a szervezetnek?

Azt szoktam mondani, hogy mindig arra van időd, amire szeretnéd, hogy legyen. Ha valaki időt szeretne szánni a szervezetre, akkor azt neki kell eldönteni és előtérbe helyezni. A gólyáknak azt mondtam idén a motivációs beszédben, hogy úgymond amennyit beletesznek, annyit fognak kivenni belőle. Ha valakinek folyamatosan más dolga van, akkor az IDSA sem szakmailag, sem közösségi élmény szempontjából nem nagyon tud tenni érte. Ha nem találja a helyét a szervezeten belül, nem tudja majd jól érezni magát, nem fogja ismerni a tagokat.

Te hányadévesként csatlakoztál a szervezetbe, és mi motivált abban, hogy csatlakozz?

Másodéves voltam alapszakon amikor csatlakoztam szeptemberben. Már az első évben is gondolkodtam, mert a gólyatáborban az IDSA is kitelepült – mint azóta is minden évben –, és nagyon megtetszett, hogy angolul működik a szervezet. Ez rengeteg lehetőséget ad, izgalmas, hogy nemzetközi hallgatókkal is tudsz találni. Csak azért nem jelentkeztem az első évben, mert nehezen indult az egyetemi „pályafutásom”, nehezen szoktam meg a suli és az egyetem közötti különbségeket. Akkor úgy éreztem, hogy még nem állok készen, de egy év alatt beleszoktam a rendszerbe, és akkor jelentkeztem az IDSA-be.

Mik a legjobb élményeid az IDSA-vel kapcsolatban, a legjobb programok, amiket átéltél?

Az örök kedvencem az egyetlen program, amit a szervezetben töltött első évemben szerveztem, mivel akkor a covid jött közbe, utána pedig más pozíciókban voltam, és nagyon eltérő feladatköröm volt. Viszont teljes izgalommal töltött el, hogy erre az általam szervezett röpizésre kb. 20-an eljöttek, ami akkor nagy dolognak számított, cseréket kellett állítani.

Ami a szakmai részét illeti, elsőként az amerikai követségre jutottam el. Az épületet nem igazán mutatták meg, de bevittek minket egy terembe, ahol egy diplomata adott elő. Már az hatalmas élmény volt, hogy bemehettünk, úgy gondolom, hogy sokan ilyen tervekkel érkeznek már egy alapszakra is. Szeretnének megnézni egy nagykövetséget, látni hogyan, illetve kik dolgoznak ott, esetleg még kérdezni is lehet tőlük.

Még kiemelnék egy fontos eseményt az előző hónapból. Volt szerencsénk elmenni az ENSZ napra, ugyanis meghívtak minket az IDSA révén. Különleges élmény volt beszédet mondani, hiszen csak három fiatal szólalhatott fel. Több mint 60 nagykövet vett részt az eseményen, rengeteg szervezet képviseltette magát, az eseményt pedig Gulyás Gergely nyitotta meg.

Nemrég járt nálunk a bécsi ENSZ képviseletének az igazgatója. Ezt az eseményt a GYDSZ-szel közösen szerveztük meg. Annak ellenére, hogy az őszi szünetben tartottuk meg az eseményt, több mint 120-an vettek részt rajta.

Ezek a szakmai élmények közelebb húztak a diplomácia világához. Számomra nagy élményt ad, amikor közelről láthatsz szakmabelieket, például Bogyai Katalin volt nagykövetet, és te is tudsz tőle kérdezni.

Említetted, hogy a gólyatáborban mindig kitelepültök. Van esetleg más platform vagy esemény, ahol a Corvinus-os hallgatók el tudnak érni titeket?

A HÖK által szervezett diákszervezeti expora szoktunk készülni nyáron, illetve egyelőre online felületeken, social medián tudnak minket elérni a hallgatók. Tavaly nem volt jellemző, de idén elkezdtünk nyitott eseményeket szervezni, ami azt jelenti, hogy nem csak a szervezet tagjai vehetnek részt az eseményen. Ezeken az alkalmakon betekintést lehet nyerni abba, hogy nagyjából mivel foglalkozik az IDSA. Próbálunk olyan vendégeket meghívni, akik aktuális témával tudnak szolgálni. Ezekre az eseményekre érdemes eljönni, mivel velünk, tagokkal és vezetőségi tagokkal is lehet találkozni, illetve bele lehet hallgatni egy nemzetközi kapcsolatokkal, diplomáciával kapcsolatos témába.

Ezek az események főként előadások szoktak lenni, vagy inkább workshopok?

A legutóbbi előadásunk az igazgató úrral interaktív módon volt megtartva: beszélt az ENSZ-ről, illetve arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni, hol lehet lehetőségeket keresni, ha valaki az ENSZ-ben szeretne dolgozni. A kérdések között elhangzott, hogy előnyből indul-e az, aki a Harvardon végez. A válaszában azt mondta, hogy a magyar egyetemek abszolút fel tudják venni a versenyt a nemzetközi egyetemekkel, akár egy amerikai egyetemmel, tehát nem indul hátrányból az, aki például a Corvinus-on végezve szeretne az ENSZ-ben dolgozni. Próbáljuk vegyíteni az eseményeket, ami azt jelenti, hogy legyen megtartva egy színvonalas előadás, de legyen lehetőség kérdéseket feltenni is.

Ha össze kellene foglalnod, hogy miért érdemes hozzátok jelentkezni, akkor mit mondanál?

Az egyik legfontosabb érték a nemzetközi csapat. Vannak magyarok is, de idén például jelentkezett hozzánk egy lány Panamából. Hozzánk azok jelentkezhetnek, akik budapesti egyetemeken tanulnak, és nem csak Erasmus-os diákok. Van egy vietnámi tagunk, aki megnyerte a Konyhafőnök junior változatát. Nagyon izgalmas tud lenni, hogy mindenki valami mást hoz magával a különböző országokból. Tavaly szerveztünk egy pikniket, ahol az volt a cél, hogy minél több nemzetközi étel legyen.

A szakmai része pedig az, hogy igyekszünk színvonalas előadókat hívni, akiktől lehet kérdezni, és formális keretek között akár vitázni is, érveket felhozni valami mellett vagy ellen.

Összefoglalva a legmeghatározóbb tulajdonságai a szervezetnek a nemzetköziség, a diplomácia, illetve az, hogy próbálunk teret adni annak, hogy meg lehessen szólalni. Nem mindig kell egyetértenünk, és fontos, hogy kulturáltan tudjunk vitázni.

Ahogy látom, az IDSA egy nagyon nemzetközi és nyitott közeg. Mit mondanál, hogy kiket vártok a szervezetbe, kiknek ajánlod a jelentkezést? Van preferencia azt illetően, hogy nemzetközi tanulmányok szakra járjanak a jelentkezők?

Mindenkit várunk, akit érdekel a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok, illetve fontosnak tartja, hogy nemzetközi környezetben legyen. Tanulmányok szempontjából egyáltalán nincs preferenciánk, akármilyen szakon tanul az illető, várjuk nagyon sok szeretettel.

Jelenleg elnöki pozícióban vagy, mesélnél kicsit a feladataidról, és hogy miket csinálsz a mindennapokban a szervezeten belül?

Azt gondolom, hogy elnökként össze kell tartanom a csapatot, és nagyon fontos, hogy olyan csapatom legyen, akikben meg tudok bízni. Ezáltal nem azzal fog telni a napom, hogy ellenőrzöm, megcsinálták-e a feladataikat, mivel tudom, hogyha megbeszéltünk egy feladatot, akkor az készen lesz, és nekem csak várni kell a végeredményt. Ha nem lenne meg ez a bizalom, akkor az én munkám is sokkal nehezebb lenne. Véleményem szerint nekem olyan lehetőségeket kell keresnem a szervezetnek, amikből hosszú távon profitálhatunk. Nemrég megszűnt egy fő eseményünk, és most azon dolgozom, hogy legyen egy olyan rendezvény vagy esemény, amiért egész évben dolgozik a szervezet.

Októberben társszervezők voltunk a Changemakers Youth Forum-on. Ezt a projektet mindenképp szeretném tovább növelni, hogy olyan fórummá váljon, ahová el tudnak jönni a fiatalok, érdekes beszélgetéseket hallgatni, workshopokon részt venni, és a nap végén azt mondják, hogy erre az eseményre tényleg érdemes volt eljönniük.

Remélem, ezzel, ha nem is teljesen válaszoltam meg a kérdést, összefoglaltam, hogy nekem mi a munkám elnökként a szervezetben.

Kiemelted, hogy a projektek közül fontosak számotokra az előadások. Te melyiket mondanád a legmeghatározóbbnak, amit mostanában szerveztetek? Másmilyen programot is megemlíthetsz, nem feltétlen kell előadásnak lennie.

Az egyik októberi eseményünk a korábban említett ENSZ nap volt, bár ott nem szervezőként vettünk részt. Azért is nagyon hasznos volt, mert döntéshozók szólaltak meg.

Ezen kívül a szervezet tagjai részt vehettek egy diplomáciai protokoll előadáson, ami azért is különleges, mert nem feltétlen kapunk ilyen tudást egy egyetemi órán vagy kurzuson, vagy csak a mesterszak során. Az előadás azok számára is nagyon hasznos, aki nem nemzetközi tanulmányok szakos hallgató. Bokor Balázs jártas a témában, 2005-2006-ig felelt is diplomáciai protokollért, nagyon érdekes dolgokat mesélt, és megint csak fontos szerepet kaptak a kérdések. Ezáltal lehetőségünk van azt is hallani, ami személyesen minket érdekel, nem csak azt, amit ő szeretett volna elmondani és fontosnak tartott.

Milyen programok vagy előadások vannak még tervben ebben a félévben? Lesz még előadás Corvinus-os hallgatóknak is, vagy inkább csak a szervezet tagjainak?

Félig-meddig már hivatalos, hogy lesz egy nyílt előadásunk decemberben, ehhez azonban még be kell szereznünk egy szerzői jogot. A terv az emberi jogok világnapjának (december 10.) figyelembevétele. Várhatóan december 12-én kerül sor majd a filmvetítésre, ahol egy dokumentumfilmet nézhetnek meg az érdeklődők egy líbiai női focicsapatról. Szeretnénk meghívni valakit az MLSZ-től is, hogy szakmabéli is elmondja a véleményét. Hangsúlyozom, hogy ezzel kapcsolatban még meg kell várnunk az engedélyt a film levetítésére. A vetítés után kerekasztal során tudnánk beszélgetni.

A szervezet tagjai számára jó néhány esemény lesz a hónapban, ebből kiemelném, hogy a hónap végén négyen el fognak menni Bakuba egy ifjúsági programra, ahova ösztöndíjat nyertek. Elsősorban magánszemélyekként érkeznek, de az IDSA-t is fogják képviselni. Ilyen és ehhez hasonló ösztöndíj lehetőségekről mindig igyekszünk tájékoztatni a tagokat.

November 17 és 19 között rendezik a Hackathon-t a MOME-n, ami egy három napos probléma megoldó verseny. A verseny témája fenntartható, okos városok létrehozása lesz. Hat fő, azaz két csapat is indul tőlünk, a nyertest pénzdíjjal honorálják.

Ezen kívül novemberben a finn és a svéd nagykövetségre, decemberben pedig a norvég nagykövetségre látogatunk el. Megrendezésre kerül egy európai uniós munkalehetőségekről szóló előadás, ahol megtudhatjuk, hogyan lehet az unióban dolgozni.

Hogy ne csak a szakmai dolgokról beszéljünk, lesznek közösségi események, pénteken például megyünk mini golfozni a szervezet tagjaival.

Mesélted ezt az ösztöndíj programot. Van esetleg partnerszervezetetek, vagy hogy találjátok meg ezeket a lehetőségeket?

Ez a lehetőség most azért elérhető számunkra, mert az azeri követséggel van kapcsolatunk, ők ajánlották, hogy jelentkezzünk. A Bakuba utazók ösztöndíja kiterjed a repjegyre, illetve, ha jól emlékszem, akkor a szállásra is. Négy napra indul útnak négy tagunk.

A Heckathon is hatalmas lehetőség, az első helyezett csapat pénzjutalma 2000€, és a második helyezett is részesül valamilyen pénzdíjban.

Meséltétek múltkor, hogy van egy HR alelnökötök. A közösségről mit tudsz mondani a szervezeten belül, hány csapatépítőt szerveztek, hogy fókuszáltok arra, hogy jól működjön a közösség és hosszútávon együtt tudjatok dolgozni?

A szervezet szekciókból épül fel. Előfordul, hogy a szekció külön szervez magának csapatépítőt. Ezen kívül vannak a teljes szervezetet érintő csapatépítők, ez a HR feladata. Múlt hónapban túrázni voltunk, ami azért is fontos, mert október elején jönnek az új tagok, akiknek ezzel elősegítjük a beépülését.

Szerettünk volna bevonó tábort szervezni, de tavaly egyszerűen nem jelentkeztek rá elegen. Talán második félévben újra próbálkozunk, de ez még sok szervezést igényel.

Ha jól tudom, van egy pontrendszeretek, amivel próbáljátok fenntartani a tagok motiváltságát. Erről tudsz kicsit mesélni?

A szervezetünknél semmi sem kötelező, mivel, ha kötelezővé kellene tenni a programokat, akkor egy diákszervezet elveszítené az értelmét. Arra ott van a szeminárium, oda kötelező bejárni. A pontrendszerben azt várjuk el a tagokról, hogy az összes program legalább 50%-án vegyenek részt, így tudják megőrizni az aktív tagságot. Ha ez nem történik meg, akkor a következő félévtől ő passzív taggá válnak, ami azt jelenti, hogy nem vehet részt a szervezet eseményein, csak reaktiválni tudják a tagságukat a következő félévtől.

Ezek szakmai vagy közösségi események inkább?

Ez minden eseményünkre vonatkozik, de vannak olyan kivételek, főképp közösségi események, amik nincsenek benne a pontrendszerben. Ha 1-2 nap alatt szervezünk meg egy spontán eseményt, ugyanúgy meghirdetjük, hogy mindenkihez eljusson, de nem számítjuk bele a pontrendszerbe, mivel nem lenne fair utolsó pillanatban bejelentett eseményen jelenlétet követelni.

Mit üzensz a hozzátok jelentkező új tagoknak? Miért jelentkezzenek hozzátok?

Én azt tudom nekik mondani, hogy egyfelől csak akkor jelentkezzenek, hogyha tényleg érdekli őket a diplomácia és a nemzetközi tanulmányok, mert olyan, aki csak azért jelentkezik, hogy egy diákszervezet tagja legyen, szerintem nem fogja jól érezni magát.

Illetve azt tudják, hogy tényleg nemzetközi közösség várja őket. Aki jelentkezik, felvesszük, és tényleg tesz a szervezetért, belefektet időt és energiát, az valamit biztosan el tud vinni magával, és biztos, hogy büszkén tud visszatekinteni arra, hogy tagja volt a szervezetnek.